Ez a marhapofa párolt zöldségekkel...mintha kicsit a sült ízét is hozná! A sárgarépának megbocsátom, hogy néha fás, mert különben azt hinném, nem is a földön vagyok. Mennyei! Jól illett hozzá a sauvignon blanc, szép, átlátszó pohárban.

Eddig hallgattam. Hiába igyekeztem, igazi gasztronómiai élmények nem értek. Pedig próbálkoztam én. Mindenféle kukoricás és egyéb ide való étellel. Még a forrás vízből is merítettem a moszatok közül. ( ez ízlett, de ezt mégsem nevezhetem gasztronómiai élménynek!) A piacon kínált lazac lehet, hogy friss volt, de túl áztatták, a valparaisoi meg jó keményre volt ugyan sütve, de nem volt friss. Ez a mai, szuper! A cupákos részt ki nem hagynám! Igaz, nincs fogvájó, ezért szívok, de megéri...jön a kávé és a creme brulee!

A marhahúsban csak egy kellemetlen van...a maradék rostjait nehéz a szádból összeszedni. De ezért kell, hogy minden túrista magánál hordja életben maradó készletét, amelyben feltétlenül szerepelnie kell egy fogselyemnek. Hogyan is élnénk túl egy marhasültet? És még csak most megyünk Argentínába...