Ha már Mártiéknál vagyunk, nem állhatom, hogy ne mutassam be színszeretetét. Lenyűgözött. Én is szeretem a színeket, de Márti minden pillanatban együtt él velük, figyel rájuk. Mégiscsak hogy venné ki magát a kalap, ha nincs rajta legalább egy pink virág, amely ruhánk színére reflektál?! Ki mernék én menni így az utcára?

Mindössze 40X40 cm-t foglal el a lakásból a színek szerint rendezett fiókok szekrény

Ez csak a szemüveges fiók...a kollekció nem teljes. (Márti gardróbjából)

Ha a leszarást haza tudnám vinni, hát haza vinném nektek. Annyira nem érdekli az embereket, hogy ki mit szól, öregek forrónadrágban, kövérek cicacuccban...a lényeg a kényelem, s az önmegvalósítás. Igazából nagy márkákat sem látok. Azt gondolom (persze blablablabla minőség), hogy a márkák viselete is az önigazolás eszköze. Ebben mi jól állunk. Szabadság! Csajok, hordjatok kedvetek szerint, amit akartok!

Létezik-e sajátos ausztrál viselet? Talán a kockás ing kigombolva, alatta póló, farmer és valami csizmaszerű. Szeplőkkel az igazi. Az UGG (Ugly: ronda) névre hallgató, a legenda szerint az őslakosok kreálta szőrös báránybőr (Nem az angolok hozták be a merinót?) csizma, amely világkarriert futott be. Ma minden divatra adó hölgy szekrényében legalább egy párnak feltétlenül lennie kell. Olyan ausrtalicum, mint a mi pálinkánk, meg kellett védeni a márkanevet (amerikai bitorlóktól. Sikerült). Vigyázat, hamisítják! Otthon is lehet kapni, de ha nem UGG, azonnal szabaduljatok meg tőle! Fantasztikus kelmék egyszerű (nothing!) szabásvonallal, ausztrálosítva az indiai szári (indiai viselet: csodaszép színű és mintájú anyagok vágatlanul), amelyet az óceáni szél lengedeztet. Anyagmintában feltűnik az aboriginál mindenütt...tetőtöl talpig. És hódít a mini!