A selyemgyárban láttuk a hónap dolgozóit, akikre büszkék vagyunk. Azt is tudjuk, ha a kormány garanciát ad arra, hogy ez valódi selyem, akkor nincs okunk kételkedni. Nem is fogjuk vissza magunkat, vásárolunk! (Igaz, hogy többszörös áron, de boldogan, mert a garancia, az garancia!)

A kajapiacon, mint a tőzsdén, ugyanolyan elektromos táblán olvashatjuk az élelmiszerek ajánlott árait...persze, azért lehet alkudni! A piac rendkívül tiszta, friss az áru (a béka ugrásra készen, a rákok úsznak). A modern háziasszony innen 20 perc alatt varázsolhat férjének vacsorát, ha egész nap azért dolgozik, hogy megkeresse az árát.

A riksa kettőnkkel teker a zsúfolt óváros szűk utcáin. Ha gátlásaim lennének, mert öreg a bácsi, mi pedig nehezek vagyunk, az idegenvezetőnk legyint..."jó izmosak, bírják" Becsukom a szemem, hogy ne sikítsak, ha fél centire súrol egy busz...jobb, mint a kávé, a riksázás emeli a pulzust...ajánlom alacsonyvérnyomàsúaknak.

A mai napnak két nagy tanulsága van.

1. a KERET: A kínai kertek kicsik, változatosak, külömböző formájú ablakkeretekkel, nyílásokkal. A látvány így mindig más szemszögből megannyi változatot kínál. A keret legylább olyan fontos, mint a bennelevő! A mi kultúránkban ez nem kap hangsúlyt, pedig érdekes gondolat...kiválasztani valamit, karaktert adni a dolgok szélének is, nem elkenni a határokat,...ez igenis fontos lehet.

2. a SELYEM: nemcsak a kedvenc könyvem címe. A selyemgyártás drámáját most értettem meg igazán. Születik valami egészen különleges, finom, ahol minden mozzanat nagyon pontosan és folyamatosan kontrollált. Az ember 2 óránként eteti a hernyókat 4x5 napig, nem alszik, a hernyó meg szépen eszik és fogy, miközben termeli a nyálát, hogy megépítse a saját börtönét, aztán meghal, anélkül, hogy valaha is lepkévé változott volna! (Megfelelő hőmérsékleten) Mindenki szenved a gyönyörért. Nem csodálatos?! Azt hiszem, mostantól nekem sokkal többet jelent a selyem, egy finom kelménél.